Kedves mindenki!

A sas leszállt, azaz otthoni élményeim 2. része következik. Az érthetöség kedvéért kéretik az elsö résszel kezdeni az olvasát (a szerk.)

Voltam természetesen a nagy Pestben is, az ellenöröket kerÜlgetve alkalmam volt pár hosszabb, városnézéssel egybekötött egészségÜgyi sétát tenni. Mint írtam, a váaros egyre szebb. Micsoda véletlen, Mexikóban is épp metróépítés folyik, mint otthon...de a kettőt össze se lehet hasonlítani :D Maradjunk  annyiban, hogy örüljetek nagyon otthoniak, mert az otthoni felfordulás babapiskóta az ittenihez képest.

Nővérkémmel turistáskodtunk, voltunk a budai várban és környékén.

Sokan mondják, Budapest az egyik legszebb város. Egyetértek.

Volt még nagyon-nagyon sok program. Jártunk Szentkúton - szintén nagyon ajánlom mindenkinek. Nővérkém szülinapját még megvártam, mielőtt visszatértem Mexikóba, a sziráki kastélyban volt a családi ebéd..aztán mamáméknál megint evés...ahogy ez lenni szokott :)

nem is tudom, mit mesélhetnék még...sok mindent nem is tudok szavakba önteni. Például hogy mekkora jelentősége van számomra annak, hogy anyummal este megnézzük együtt az X Faktort, vagy hogy együtt ebédel a család, hogy abban a szobában, abban a házban alhatok, ahol felnőttem..és azt a naplementét láthatom, amit gyerekkoromban.

Csodás volt ez a pár hét otthon és rémes volt az utolsó nap, amikor kimentünk a repülőtérre és én visszajöttem Mexikóba.

Minden nap gondolok az otthoniakra és  minden nap borzasztóan hiányoznak. Remélem, hogy nincs messze a nap, amikor megint hazamegyek...