Hétfön munkaszÜneti nap lesz az 1910-es Mexikói Forradalom alkalmából (éljen-éljen!), szóval hosszú hétvégének nézünk elébe...és keserves betegeskedésnek. A tünetek kedden kezdödtek, egészen pontosan azon a reggelen, amikor 1 órával hamarabb kezdtem el bejárni munkába (azaz hatalmas év végi bónuszra ácsingózva a sztahanovizmus jegyei törnek föl belölem így november-december felé). Enyhe torokfájásra ébredtem, ami akármi is lehetett volna: túl hideget ittam túl gyorsan...vagy valaki jalapeño paprikával kenegette a torkomat míg aludtam...vagy gégerák...esetleg fojtogatás kellemetlen tünetei. Ma reggelre véglegesítettem a diagnózist: mandula végveszélyben, avagy ami be tud gyulladni, az be is fog gyulladni. Szóval a hosszú hétvége mondhatni nem váltotta be maradéktalanul a hozzá füzött igen magas igényeimet.
Ma már egyébként csütörtök van, úgy senki ne legyen meglepve hogy a dicsöséges hétföröl és az ominózis hétvégéröl innentöl retrospektív módon szólok.
Szóval, pénteken megérkezett egy ex-kommédiás csopitársam (hogy stílusosan és korhüen az egyetemi szleng apró morzsáit is elhintsem itt, a kis virtuális játszóteremen) és egy lány barátja - személyiségi jogok védelmében ezentúl a két nevezett egyén A. és D. :)
Szombaton elmentünk mókázni egy kicsit a mexikói kaktusz illatú éjszakába. Ettek, ittak, láttak és táncoltak tipikusat, a Bevezetés Latin-Amerika kultúrájába I. kurzust sikeresen elvégezték a fiatalok, holnap ismét látom öket, mielött visszaindulnának Kaliforniába. Remélem épségben vannak :)
Egyébként nagyon fura volt, elöször is az, hogy D.-ot már vagy 3 éve nem láttam (Dzsízösz!), másrészt hogy magyarul kellett/lehetett beszélni...olyan lassan jÖttek a szavak a számra és még én magam is kicsit furának éreztem a magyar kiejtésemet! Tudom-tudom! szégyenletes árulója vagyok kicsiny hazámnak! meg is köpködném most magam egy kicsit, ha nem lennék ilyen beteg (mert most minden csepp nyálamra szükségem van, hogy nedvesen tartsam ezt a darab Szaharát itt, a torkomban .....köhm, elnézést, de ismerni kell az ilyen mellybevágó részleteket is, hogy kerek legyen a sztori).
Na, szóval annyit akartam mondani, hogy nagyon jó volt honfitársaimat látni, beszélni velÜk...úgy vettem észre, hogy tetszik nekik Mexikó, ami meg aztán szuper jó :) és egyébként - mély megdöbbenésemre és hatalmas örömömre - D. és A. szerint azért nem annyira vészes Mexikó biztonság szempontjából, nem volt semmi rossz élményük (másfél nap után :) ) és élvezik a latin fílinget. Remélem, holnap csak megerösíteni fogják pozitív benyomásukat.
Szóval emberek, gyertek Mexikóba, mert ez egy tuti jó hely. Vannak hurrikánok, meg brutális gyilkosságok...drogháborúk és borzasztó nagy szegény-gazdag ellentét. De minden rossz dologért 100 jóval kárpótol Mexikó!
Ez itt a nem fizetett reklám helye volt:)
